A filozófia mint elméleti világkép jellemzői. Világkép – emberkép – pedagogikum, A filozófia mint elméleti világkép jellemzői

Világokon át 1. Létét a térben és időben határtalanul elnyújtózkodó természetnek köszönheti. Vajon honnan ered a kozmosz, és miért hozta létre az embert?

Vajon térben és időben végtelen a világ? Olyan kérdések ezek, amelyek minden korban megmozgatták az ember értelmét és fantáziáját. A természet a tudományos világképben A világképen a szaktudományok eredményeinek összefoglalását és tudományos összlátásban történő elméleti feldolgozását értjük. A gigantikus méretű és az időben "széthúzódó" kozmosz egésze sosem lehet a közvetlen emberi tapasztalás tárgya.

Ezért a világ képének megrajzolása csak hipotézisek és a tudomány föltárta adatok hipotetikus kiterjesztése a filozófia mint elméleti világkép jellemzői alapján lehetséges. A szoros értelemben vett világkép tisztán szaktudományos jellegű, és így nem érinti a kozmosz létére, rendjére és értelmére irányuló filozófiai kérdéseket. Minthogy azonban nincs előfeltevések nélküli ismeret, azaz a tudományos kutatást előzetes filozófiai irányvétel, világ- és emberfelfogás irányítja, az úgynevezett tudományos világképbe is beleszövődnek világnézeti és filozófiai jellegű elemek.

A filozófia mint elméleti világkép jellemzői a szaktudományos kutatás is visszahat az a filozófia mint elméleti világkép jellemzői filozófiai irányvételre, s eszményi esetben a filozófia és a tudomány olyan hermeneutikai kört alkot, amely a valóság sokoldalú és átfogó értelmezését teszi lehetővé. Az újkori tudomány a világ sztatikus a kozmosz ünnepélyes állandóságát és fejlődést nem ismerő merevségét hirdető szemléletét kapta örökül az ó- és középkortól.

Rövid összefoglaló a filozófiáról. A filozófia előadásainak absztrakt

Lovász Andrea: Jelen idejű holnemvolt. Szeminárium a meséről. Krónika Nova Kiadó, Budapest, Ez a szemlélet azonban tarthatatlannak bizonyult, és fokozatosan a dinamikus a természet mozgékonyságát és fejlődését valló világszemlélet váltotta föl. A sztatikus világmodellek korszaka a görögökkel kezdődött.

Tartalomjegyzék

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be! Főként geocentrikus a világmindenség közepének a Földet tekintő modelleket alkottak, de nem volt idegen tőlük a heliocentrikus a világmindenség középpontját a Napban megjelölő eszme sem.

1. Hogy tisztább legyen a látásod
2. Friedrich Nietzsche A nyugati filozófia egyes önálló területei diszciplínák a különös kérdésfeltevések és a tárgykör alapján a következőképp különülnek el: Metafizika — gör.

A Földet eleinte henger vagy korong alakúnak vélték Démokritoszkésőbb a térben szabadon lebegő gömbnek. A püthagóreus Hiketasz és Ekphantosz i. Azt is tanították, hogy a Föld a saját tengelye körül forog, és a Nap körül kering. A szamoszi Arisztarkhosz kb. Az ókori világmodell Arisztotelész és Ptolemaiosz kb. Arisztotelész szerint a térben véges világmindenség központja a gömb alakú Föld.

A Földet 56 szféra veszi körül. A Hold alatti világ a változás az őselemek keveredésének világa, de itt sincs fejlődés. A Hold fölötti szférákon keringenek a bolygók, a Nap és a csillagok. A Hold fölötti szférák és égitestek anyaga változatlan, s az égitestek mozgása örök körmozgás. A legkülső szféra az állócsillagok szférája, s ezen kívül semmi űr sincs.

Az alexandriai Ptolemaiosz úgy vélte, hogy a filozófia mint elméleti világkép jellemzői mindenség központja a nyugvó Föld. A Földet átlátszó kristályszférák gömbhéjak veszik körül, s a megfelelő szférákon keringenek a Hold, a Nap és a bolygók.

A bolygók nem csupán körpályákon keringenek, hanem hurokszerű körpályákon epiciklusokon is mozognak. E modellben nincs helye a filozófia mint elméleti világkép jellemzői fejlődésnek.

Arisztotelész szerint a kozmosz örök, a fajok állandóak, s legfeljebb az egyedek cserélődnek. A "mozdulatlan mozgatónak" vagy a Démiourgosznak csak mozgató és rendező szerepe van.

Szabadbölcsészet

János Világkép — emberkép — pedagogikum A pedagógia régóta küzd azzal a problémával, hogy miként lehet a konkrét ismeretek révén érzékeltetni a különböző történeti korok világképeit, emberfelfogását. A művelődéstörténész-biológus szerző az élettudományok ismeretein keresztül próbál betekintést nyújtani egy-egy korszak világra, emberre vonatkozó teóriáiba.

Mindezt Arisztotelész természetismereti, kozmológiai nézeteinek bemutatásával teszi. A Pécsi Tudományegyetem Tanárképző Intézetében a tanár szakos hallgatók neveléstudományi képzésének alapját az utóbbi években két történeti tárgy képezte: a neveléstörténet és az azzal párhuzamosan tanított művelődéstörténet. A tágan értelmezett látásérzékelési funkció, amely a történeti korszakok természetről, művészetről, vallásról, köznapokról, mentalitásról stb.

A középkori világmodell az arisztotelészi-ptolemaioszi világképre épült: sztatikus és geocentrikus jellegű volt. A világmindenség térben véges, és legkülső burka az állócsillagok szférája. A posztmodern Központja a Föld egyesek lehetségesnek tartották, hogy a Föld a saját tengelye körül forog, de azt nem tanították, hogy a Nap körül kering. Az égitestek romolhatatlanok, mert anyaguk lényegileg különbözik a földi anyagoktól.

Navigációs menü

A világegyetem méreteit több millió kilométerre becsülték. Az élettelen anyag, a növények, az állatok és az ember világa hierarchikusan épül egymásra, de nincs fejlődés. A kozmoszt Isten teremtette a semmiből, éspedig véges idővel ezelőtt. Rövid összefoglaló a filozófiáról. A filozófia előadásainak absztrakt A sztatikus világmodell az újkorban annyiban változott meg, hogy a geocentrikus felfogást a heliocentrikus eszme váltotta föl, és jelentősen gyarapodtak a kozmosz belátható részére vonatkozó tudományos ismeretek.

Azt az ókorban is ismert gondolatot, hogy a Föld nem középpontja a világnak, az újkor hajnalán Nicolaus Cusanus bíboros elevenítette fel. A heliocentrikus rendszer diadalra vitele kopernikuszi fordulat és matematikai megalapozása M.

Kopernik lengyel kanonok nevéhez fűződik De Revolutionibus Orbium Coelestium. Kepler a bolygók mozgástörvényeit fogalmazta meg. A heliocentrikus rendszer mellett síkra szálló G.

Galilei értékes fölfedezésekkel gazdagította a kozmoszra vonatkozó ismereteket a Hold hegyei, a Jupiter holdjai, a napfoltok stb. Művészettörténeti korszakokXX. Kezdete az es tökéletes látás szemüveg nélkül vélemények tehető. Történelmi hátterét a posztindusztriális társadalom adja, a technikai fejlődés új vívmányai.

Általános jelenség lett a kétség, a jövőkép bizonytalansága, a személyiség tartalmainak és kibontakozásának kérdésessége. A posztmodern kultúrában a modernitás általános jellemzői változatlanul érvényesek: a hagyományos klasszikus világkép válsága, az egyén és így a művész helyzetének problematikussága, valamint a nyelv kifejező erejének korlátozottsága. A technikai a filozófia mint elméleti világkép jellemzői tökéletesedésével a világmindenség belátható határai egyre messzebbre tolódnak.

Herschel és fia a galaxisra és az extragalaxisokra vonatkozó ismereteket gazdagította. Az ifjabb Herschel katalógusa már csillaghalmazt és galaxist tartalmazott.

Élete[ szerkesztés ] Athénban született Kr. Egyes szerzők azt említik, hogy Thargelion május hó 7-én született, amely nap Apollo születésének ünnepnapja is volt. Apját korán elveszthette, mert anyja még Platón gyermekkorában férjhez ment másodjára is, egy Pürilampész nevű emberhez. Rokonsága: Az anya első házasságából még két fiú született: Glaukón és Adeimantosz Platón idősebb testvéreimásodik házasságából származott Platón féltestvére, Antifón. Platón két anyai nagybátyja, Kharmidész és Kritiaszaz athéni Harminc Zsarnok közé tartozott, Kritiasz maga művelt és gazdag ember, költő, nagy hatású szónok és számontartott szofista volt.

Turay Alfréd: A kozmosz egészére reflektáló ember Nagy távollátás Mi a filozófia? A dinamikus világmodell alapjai már az ókorban megvoltak Hérakleitosz, i.

A középkorban is akadtak olyanok, akik nem fogadták el Arisztotelész szemléletét. Cusanus úgy vélte, nincs okunk föltételezni, hogy változás csak a Földünkön van, s nem mindenütt a világegyetemben De docta ignorantia. Az újkorban tudományos megfigyelések és hipotézisek ütöttek réseket a a filozófia mint elméleti világkép jellemzői modellen.

Tycho de Brahe egy szupernova megfigyelése kapcsán jegyezte meg, hogy valószínűleg nemcsak a Hold alatti világban van változás, hanem az örök és változatlannak tartott égitestek világában is. Lehet, hogy érdekel.