A látás hatása a tanulásra

A látás és a tanulás kommunikációja

Szemfájdalom bőrpír

Ez a képességünk, térbeli látásunk nagyrészt a kora gyermekkori tanulás során fejlődik ki. A látás tanulása kezdeti gyors fejlődés után — egyes vonatkozásaiban — egészen a kamaszkorig eltart. Környezetünkben élőlények és élettelen tárgyak mozognak, és mi is mozgunk hozzájuk képest.

A közeledők retinánkra eső képének mérete egyre növekszik, a távolodóké csökken. Az elhaladókról, elfordulókról pillanatról pillanatra más szögből, más oldalukról érkezik kép a retinánkra. Az is előfordul, hogy bizonyos dolgokat csak részletekben látunk, ahogy egy macskát a kerítés mögött. Közben sok esetben, mint például felhős, szeles időben vagy lombos fák alatt napsütésben a megvilágítás — és így a látási tanácsok érkező kép világossága is — folyamatosan változik.

Napszemüveget viselve vagy egy katedrális belsejében színes üvegablakok mögött még a szemünkbe érkező fény színe is megváltozik.

Mindezen változatosság ellenére pillanatnyi kétség nélkül ismerjük fel a látottakat: méretüket, alakjukat, színüket és világos vagy sötét voltukat.

Pszichológia | Sulinet Tudásbázis

Hogy a retinális kép sokrétű és folyamatos változékonysága mellett és ellenére is képesek vagyunk felismerni környezetünkben azt, ami állandó, és ezeket elválasztani a valóban változó mozzanatoktól, azt a látás tanulása során elsajátított konstanciáknak köszönhetjük. A konstanciák közös jellemzője, hogy egy-egy tulajdonság — méret, alak, hely, szín vagy világosság — megítélésében mind a tágabb képi környezet, mind a világról megtanult tapasztalat is szerepet játszik.

Képeket, tárgyakat mutatva neki, tekintetének követésével megfigyelhetjük, mi az, amire gyakran, szívesen néz, és mi az, ami nem érdekli; miközben mérhetjük szívritmusát, elemezhetjük agyi elektromos jeleit. Az újszülöttek látása kezdetben homályos és életlen lásd az ábrátlényegében világos és sötét foltokra korlátozódik.

A látás hatása a tanulásra - katafog.hu

Egy hónapos kortól már meg tudják különböztetni az éles kontrasztokat, érzékelik az arcok körvonalát, szívesen figyelik az összetett, részletgazdag alakzatokat. Három hónap után egyszerűbb idomok éleit, sarkait nézegetik, és felismerik az anyjuk arcát. Ötödik hónaptól már az idegen arcokat is megismerik. A három hónapos csecsemő már nézegeti kezeit is, követi mozgásukat, amihez kapcsolódóan a harmadik és hatodik hónap Van látásom plusz 10 kialakul a távolság, a mélység érzékelése.

Már az első hónap után elkezdődik az a évig tartó folyamat, melynek során megtanuljuk, hogy a látott, egészében vagy részleteiben gyorsan változó kép forrása általában egy lényegében állandó vagy csak lassan változó környezet.

a látás hatása a tanulásra

Ahhoz, hogy ebben a környezetben eligazodjunk, hogy megfelelően viselkedjünk, a veszélyeket elkerüljük, látásunk fejlődésével kialakulnak azok az alapvető szabályok — a konstanciák - melyek segítségével a változó képek mögött is képesek vagyunk meglátni a környezet állandó elemeit. Nagyságkonstancia A környezetünkben mozgó tárgyak képének mérete folyamatosan változik a retinánkon: a közeledő tárgy retinális képe megnő, a távolodóé csökken.

Ezért tekintjük a retinális kép méretét fontos távolsági jelzőmozzanatnak. A nagyságkonstancia érvényesülésének köszönhetően azonban, retinális képük méretének változása ellenére, magukat a tárgyakat folyamatosan és változatlanul ugyanolyan méretűnek észleljük. Egy tárgy felismerésekor ugyanis amellett, hogy azt perceptuálisan körülhatároljuk, kiragadjuk a hátteréből, egyben el is helyezzük benne, azaz a tárgy felismerése egyben térbeli helyzetének felismerését is jelenti.

Látórendszerünk az észlelt méretet a retinális kép mérete és az észlelt térbeli helyzet együttes hatása alatt alakítja ki.

Ez a program az optometria azon része, mely a vizuális részképességek fejlesztésével segíti látórendszerünk hatékony működését. Az angol nyelvterületeken, elsősorban az Egyesült Államokban, a funkcionálisan gondolkodó optometristák behavioural optometrymár közel éve kutatják, oktatják és alkalmazzák ezt a módszert. A Vision Therapy segítségével, a megbízhatóbb vizuális észlelés révén az emberek optimálisabban tudnak viszonyulni a környezetükhöz. A képesség fogalma magában foglalja az eredményes tevékenység belső feltételeit, a mozgósítható belső erők összességét. A képesség mindig egy tevékenység eredményes műveléséhez szükséges tudás.

Ez magától értetődik, ha meggondoljuk, hogy egy tárgy retinális képének mérete 6. A retinális méret, azaz a látószög a tárgy méretétôl és távolságától függ. Ugyanannak a tárgynak a látószöge közelebbrôl nagyobb, távolabbról kisebb aazonos távolságból a nagyobb tárgy látószöge a nagyobb bés különbözô távolságból különbözô méretû tárgyak retinális képének mérete egyforma is lehet c Emmert törvénye szerint ahhoz, hogy a látószög ismeretében egy tárgy tényleges méretére következtethessünk, ismerni kell a tárgy távolságát is, amit a tárgy környezetét látva általában kellő pontossággal érzékelünk.

a látás hatása a tanulásra

A szabály működéséről a következő egyszerű kísérlettel magunk is meggyőződhetünk. Fehér számítógép-képernyő bal oldalára rajzoljunk egy 2 centiméter átmérőjű korongot, és nézzük meredten másodpercig. Előre-hátra hajlongva, a képernyőt közelítve, távolítva, az utókép méretének csökkenését, illetve növekedését fogjuk tapasztalni, látás a vonatra magyarázata az, hogy a változatlan méretű retinális utóképet mindig a képernyő távolságában, a képernyőn lévőnek észleljük.

Azokban a ritka esetekben, amikor egy tárgy a látás hatása a tanulásra nem nyilvánvaló, amikor a távolság becslését a körülmények nem teszik lehetővé, a méretek becslésével is zavarba jövünk. Példa lehet erre egy ismeretlen tárgy fényképe, ha a képen nem látszik a környezet, vagy más ismert méretű tárgy. Hasonlóan zavarba jöhetünk holdmentes éjszaka, sötét autópályán felbukkanó tereptárgyak, átívelő hidak, hídpillérek közeledtekor is.

Alak- hely- és mozgáskonstancia Környezetünk tárgyai a legkülönbözőbb nézetből, más-más oldalról és szögből, mozgás közben folyamatosan változó képet mutatva vetülnek retinánkra. A csukott, a félig vagy teljesen nyitott ajtó képe a retinán a téglalap mellett különböző szélességű trapéz vagy — éle felől nézve — az ajtó vastagságának megfelelő szélességű vonal is lehet.

A számos különböző retinális kép ellenére tárgyaink mindig a maguk alakjában tudatosulnak; bármelyik szögből nézzük is, bármelyik képét látjuk is egy ajtónak, azt mindig téglalap alakú ajtóként észleljük. Bár az összes többi helyről többé-kevésbé torzult, a valóságban sehonnan nem látható képsort látunk tehát, szemben az ajtó esetével, nem azt a látványt, mintha a valóságos helyszínt néznénk máshonnanakárhol ülünk is, tudatunkban a torzulásmentes cselekmény jelenik meg. Az alakkonstancia lényege az, hogy látórendszerünk egy retinális kép sok lehetséges értelmezése közül mindig a legvalószínűbbet választja, aminek alapja a látás tanulásában gyökerezik.

Hogy agyunkban a látványhoz választott alak valóban a maga térbeliségében tükröződik, a következő egyszerű a látás hatása a tanulásra Shepard-Metzler bizonyíthatjuk: ha két egymáshoz hasonló, térben elforgatott, összetett alakról — melyek vagy egyformák, vagy egymás tükörképei 6. Ez arra utal, hogy agyunkban egy látványhoz nemcsak hozzárendelünk egy térbeli alakot, hanem ennek az alaknak a különböző hogyan lehet megérteni a csökkent látást is tudjuk a látás hatása a tanulásra kezelni.

  1. A látás és a tanulás kommunikációja
  2. szempatia: ÉRDEKLŐDŐKNEK
  3. A látás hatása a tanulásra, Hogy zajlik a myopiás myopia
  4. Látás 8 százalék mennyi
  5. Pszichológia | Sulinet Tudásbázis
  6. Könnyű tanulás.
  7. A látás hatása a tanulásra Mik a magnéziumhiány tünetei?

Mérések szerint a mentális forgatás sebessége másodpercenként ~60 fok. Mentális forgatás A retinális kép nemcsak olyankor változik, ha a környező tárgyak mozognak, hanem akkor is, ha a tárgyak mozdulatlanok, de mi magunk mozgunk. A látás hatása a tanulásra a kép egyes részletei — a mozgási parallaxis szerint — egymáshoz képest is elmozdulnak, ami távolsági jelzőmozzanatként segít a látott tárgyak térbeli elhelyezésében, és segít saját mozgásunk érzékelésében is.

A helykonstancia az a képességünk, hogy a fentiek birtokában, egy minden részletében változó retinális kép mellett is mozdulatlannak látjuk a valóban mozdulatlan, egy helyben nyugvó tárgyakat. Ráadásul a a látás hatása a tanulásra is mozgó tárgyak mozgását is képesek vagyunk helyesen megítélni, miközben magunk is mozgásban vagyunk.

A hely- alak- és mozgáskonstancia hátterében látórendszerünkben a környező világból leszűrt néhány egyszerű feltételezés, szabály látszik a látás hatása a tanulásra, melyek szerint: a látott tárgyakról egyenes vonal mentén érkezik a látás hatása a tanulásra a fénysugár; a tárgyak általában szilárdak, azaz részeik együtt mozognak; a tárgyak általában sima, többé-kevésbé egyenes pályán mozognak, és mozgás közben létük folyamatosan fennáll; a mozgó tárgy haladás közben eltakarja a hátterét, mely a tárgy elhaladtával újra előtűnik.

Ezek a szabályok nemcsak azt biztosítják, hogy a folyamatosan változó látványt a látás hatása a tanulásra esetek döntő többségében helyesen értelmezzük, hanem azt is, hogy mindezt a látvány által hordozott irdatlan mennyiségű képi információ töredékét feldolgozva vagyunk képesek elérni. A Hold-illúzió valószínűleg a legrégebben megfigyelt és lejegyzett természeti jelenség, melynek okára ráadásul a mai napig sem sikerült kielégítő tudományos magyarázatot találni.

Az első írásos utalások a ninivei királyi könyvtár Kr. Arisztotelész és Pitypang és látás óta, Leonardo da Vincin és Descartes-on keresztül szinte minden neves filozófus és természettudós foglalkozott vele. A korai elméletek szerint a jelenség valójában nem illúzió: a légköri torzítások valóban nagyobbnak láttatják az égitesteket a látóhatár közelében, mint feljebb.

a látás hatása a tanulásra

Az érzéki csalódás lehetősége először a Sokak tapasztalata, hogy a felkelő Holdat nagyobbnak, hozzávetőlegesen másfélszer akkorának, ugyanakkor lényegesen közelebb lévőnek látjuk, mint a fejünk felett lévőt. A Hold-illúzió mértéke azonban egyénenként változó, és számos beszámolóban a méret növekedése változatlan, ritkábban növekedő távolsággal párosul, ami azt sejteti, hogy a jelenségben több folyamat együttes hatása érvényesül. Ráadásul az illúzió meg is szűnik, ha a Holdat két ujjunk közé csippentjük, vagy vékony csövön keresztül, vagy akár megfordulva és lehajolva, a lábunk között nézzük, ami a távoli táj látványának kétségtelen szerepére utal.

a látás hatása a tanulásra

A felmerülő egyes magyarázatok így részlegesek, ellentmondóak, és önmagában egyikük sem ad számot az illúzió mértékéről, a másfélszeres méretnövekedésről. Egyszerűen ellenőrizhető, hogy a Hold-illúzió valóban észlelési a látás hatása a tanulásra a Hold képe az égbolt minden pontján azonos méretben látszik, ahogy ezt az emelkedő Holdat ábrázoló fényképsorozat bizonyítja 2.

Egészen pontosan, a látóhatáron a Hold képe néhány százalékkal kisebb, mint a zeniten, mivel a holdpálya középpontja a Föld középpontjában van, és így a tetőző Hold a Föld felszínén álló szemlélőhöz egy földsugárnyival közelebb van, mint a felkelő.

Aura látásgyakorlat

A felkelő Hold Számosan keresték a jelenség magyarázatát a szemek, szemizmok eltérő állapotában, ami az előre- és a felfelé nézésben áll elő. Valóban, kísérletileg igazolható, hogy a szemizmok helyzete, feszültsége befolyásolhatja az észlelt méretet, a Hold-illúzió kapcsán ez a hatás azonban feltehetőleg nem jelentős.

Számos elmélet egyetért abban, hogy a Hold-illúzió alapvetően a látószög észleléséhez kapcsolódik. Kísérletileg is igazolható, hogy bizonyos körülmények között a látvány egyes részleteinek a látószögét a valóságostól eltérőnek észleljük.

Közeli tárgyak esetében az észlelt látószög kisebb a szemtől mérhető szögnél, aminek oka lehet, hogy az észlelt látószögnek a fej forgatásában van szerepe. Mivel a fej forgástengelye hozzávetőleg 10 centiméterrel a szemek mögött van, a fejet valóban kisebb szögben kell fordítani, mint ami a szemeknél mérhető.

Fordított jelenség tapasztalható, amikor nagy távolságokban látható tárgyak látószögét kell felszíni részletektől mentes tájon megítélni, ahol a a látás hatása a tanulásra nem támaszkodhat a közbenső tereptárgyakra és textúrára.

a látás hatása a tanulásra

Tengeren, több kilométer távolságból végzett kísérletek tanúsága szerint ilyen körülmények között a látószöget jelentősen, akár 50 százalékkal is túlbecsülhetjük, ami a felkelő Hold látszólagos méretnövekedésével egybevág.

További a témáról