Az emberi látás.

A szem belseje

A szem felépítése és működése Az emberi szem belső optikai felépítése nagyon hasonlít a digitális fényképezőgéphez, és a videokamerához. Ezek az eszközök lemásolják a szem felépítését. A kamera, fotókészülék optikája a szaruhártyának, a csarnokvíznek és a szemlencsének felel meg. A szivárványhártya írisz a kamera fényrekesze a blende. A szembogár pupilla megfelel a blendenyílásnak.

Anatómia: az emberi szem felépítése

Az üvegtesti tér a kamera Vidal szemészet és a fényérzékelő elem közti távolság. Az ideghártya retinaa fényérzékelő elemnek felel meg. A szem két részből álló objektívvel rendelkezik.

A külső és fontosabb lencséjét a szaruhártya corneaa belső alakváltoztatásra képes kisegítő lencséjét pedig a szemlencse képezi.

A szaruhártya a külvilág felé biztosítja a szem védelmét. A környezetünkből érkező fénysugarak áteresztése, és elsődleges fókuszálásának elvégzése a feladata. A szaruhártya nem veri vissza a fényt, hanem közel százszázalékosan átengedi azt.

A szivárványhártya színe határozza meg a szem színét. A szivárványhártya nyílásának, a pupillának az átmérőjét a szemmozgató izmok a szembe jutó az emberi látás erősségének függvényében, reflexszerűen változtatják. Napfényben a pupilla szűk, kevesebb fényt enged a szembe, gyenge fényviszonyoknál a pupilla mérete növekszik, és így a szembe több fény jut.

A pupillaméret változtatás célja, nem a szembe jutó fény erejének a kiegyenlítése, hanem az, hogy sötétben fényérzékenyebb, világosban pedig élesebb látást biztosítson. A pupilla átmérője normál állapotban 4 mm, de a fénymennyiség intenzitásának függvényében az átmérője 2 mm és 8 mm között, a felülete pedig arányban változhat. A sugárizmai segítségével a lencse görbületét meg tudjuk változtatni úgy, hogy a szem képes különböző távolságban levő tárgyakra fókuszálni.

A tárgyakról visszaverődő fényt a szaruhártya és a szemlencse együttműködése kicsinyített, fordított állású és valódi, a retinára fókuszálja. Neurológiai szempontból látórendszerünk működése: a szemünket az emberi látás fény a retina látósejtjeit ingerelve először kémiai jellé, majd elektromos impulzussá alakul, amit a látóideg rostjai agyunkba vezetnek.

A két szemünkkel látott kép egymástól kismértékben eltér, de agyunk térbeli képpé alakítja át. A 0,3 mm átlagos vastagságú ideghártya tartalmazza a foto receptorokat és négy utánuk kapcsolt idegsejt-osztályt, valamint a látóideget, ami összeköti a szemet az aggyal.

A retina közvetlen kiterjesztése a központi idegrendszernek, az agy részének tekinthető. A retinán levő, fényt érzékelő receptorokat, az alakjuk alapján pálcikának és csapnak nevezik.

A mintegy millió pálcika biztosítja a szürkületi és esti fényben történő, valamint az oldalirányú, perifériális látást.

Átmérőjűk körülbelül 2 az emberi látás, hosszúságuk µm és az emberi látás formájúak. A nappali fényben működő mintegy millió csap rövidebb és csonka kúp alakú, legnagyobb átmérőjük mindösszesen µm. A pálcikákkal nem látjuk a színeket, viszont rendkívül érzékenyek, adott esetben akár foton érzékelésére is képesek. A fényingerekre adott válaszidejük sokkal kisebb, mint a csapoké.

A látóterünkben észlelhető gyors mozgások követéséről a pálcikák gondoskodnak. A csapok biztosítják a színes látást. Ezek azt teszik lehetővé, hogy háromféle pigment tartalmú csap van, így beszélhetünk vörös fényre, zöld fényre és kék fényre érzékeny csapokról. A színeknek érzékelése fotokémiai folyamat útján valósul meg. A csapok érzékenysége mintegy ezerszer kisebb, mint a pálcikáké. A látósejtek közel sem egyenletes eloszlásúak.

A szem optikai tengelyének vonalába a látósugárba helyezkedik el, a mm átmérőjű sárga folt macula luteaahol a látósejtek koncentrálódnak, ettől távolodva sűrűségük fokozatosan csökken. A sárga folton belül található egy gombostűfejnyi, 0, mm átmérőjű bemélyedés, ahol a retina vastagsága mindössze 0,1 mm és a legnagyobb a látósejtek sűrűsége.

Bővebben: Elsődleges látókéregventrális rendszer és dorzális rendszer Az OGM-ből az információ az agykéregbe jut, amelynek első állomása az elsődleges látókéreg. A látómező itt kis darabkákra van felszabdalva érző mezőmelyekben a sejtek lokális elemi tulajdonságok meglétét keresik: például különböző dőlésű vonalkákat, színeket.

Ez a látógödör fovea centralis, vagy foveolacsapsejttel rendelkezik és pálcikamentes. Ha a fovea centralis metszetét erős mikroszkóp alatt nézzük, akkor a csapok méhsejtszerű elrendezésben, szorosan egymáshoz tapadva vannak.

Itt a csapok a retina egyéb helyein található csapokhoz képest is jóval vékonyabbak, és sűrűbben helyezkednek el. A látógödör teszi lehetővé az ember számára a kifinomult éleslátást, például egy cérna befűzését egy tűbe, vagy a szálka kiszedését a kézből.

Összehasonlítva a telihold képe a retinán körülbelül 0,2 mm átmérőjű pontként képeződik.

A sárga foltban pálcikák is vannak. A sárgafolti látás látószöge fok a vízszintes, és 3 fok a függőleges síkban.

A horizontális sejtek a fotoreceptorok idegvégződései által alkotott rétegben, az úgynevezett külső szinaptikus rétegben teremtenek kapcsolatokat a szomszédos sejtek között, az amakrin sejtek pedig a bipoláris és ganglion sejtek közé ékelődve töltenek be hasonló funkciót. A fotoreceptorok koncentrikus felépítésű, ganglion sejtekhez kapcsolódó receptormezőkbe rendeződnek, melyek akár át is lapolódhatnak egymáson. A pálcikák nagyméretű, homogén mezőket alkotnak, közvetlen kapcsolatban pedig csak egyféle bipoláris sejttel állnak. Egy-egy pálcikákat összekapcsoló bipoláris sejthez hozzávetőlegesen receptor tartozik.

Ugyan a sárgafolti látás is éles, de közel sem annyira, mint a látógödöri. A sárgafolt segítségével tudunk olvasni. A az emberi látás távolodva fokozatosan a pálcikák veszik át a látás szerepét. A receptorok és a látásélesség eloszlása a retinán A mm átmérőjű látóideg egymillió idegszálat tartalmaz. Ha ezt összevetjük a csapok és pálcikák számával, akkor hasonlóan mint a mai veszteséges képtömörítést végző digitális fényképezőgépeknél, a retinában is az információ tömörítése megy az emberi látás.

A receptorok által rögzített kép tömörítése azonban nem egyenletes. A központi mélyedésben minden csapsejthez külön kimenő idegszál csatlakozik, tehát itt nem beszélhetünk tömörítésről, a retina perifériáján viszont akár kétszáz receptorból származó összesített jelet továbbít egy idegrost.

Itt már igen jelentős a tömörítés. Másképen megfogalmazva a retina nemcsak érzékeli a fényt, hanem elvégzi a látott kép elő feldolgozását. A retina idegsejtjei a keresztirányú összeköttetések miatt érzékelik az egymás az emberi látás receptorok intenzitáskülönbségét. Az az emberi látás, egyszínű területek képének közel azonos intenzitású jeleit csak összegzett, tömörített formában továbbítja a retina az agy felé.

A tárgyak élei, határoló vonalai, valamint a látótérben megjelenő mozgás már nagy intenzitáskülönbséget jelent, és ekkor a retinától is részletes információkat kap az agy. Ha a foveolától kifelé távolodunk a retinán, akkor a színérzékeny csapok számának csökkenésével arányosan csökken a szem színlátó és részletlátó tulajdonsága is, ezzel ellentétbe fokozatosan nő a mozgásérzékelés.

A perifériális látószög mindkét oldalra 90 fok. Érdekes, de csak 1 fokos szögben látunk élesen.

Hogy működik a látás? | A szem részei | CooperVision®

Az az emberi látás tény, hogy ennél sokkal nagyobbnak tűnik az éleslátás területe a szemünk gyors működésének köszönhető, amelynek az emberi látás a gyors és a lassabb szemmozgások váltogatják egymást. A pásztázó szemmozgások, melyek igazából nem is tudatosulnak bennünk, ennek ellenére a külvilágot statikusnak érezzük. Erről az agyunk gondoskodik. Mert a látás szorosan összefügg az agyunk kategorizálási tulajdonságával, ezért a látást meg kell tanulni. Fiziológiai szempontból a szemünk már születéskor tudna a felnőttkori látás minőségében működni, ennek ellenére egy az emberi látás, teljesen más képet lát a külvilágról mint egy felnőtt ember.

A csecsemő kezdetben csak homályos foltokat lát a szemével, majd egy tanulási folyamat során válnak képpé ezek a foltok. Hónapok, évek keletkezik az agyunkban egy olyan képadatbázis, ami rendkívül jó alakfelismerő tulajdonsággal ruház fel minket. A tárgyakat hároméves korunkra már kis részletekből is nagy biztonsággal ismerjük fel, a képadatbázisban korábban létrehozott mintákkal történő összehasonlítás miatt.

Navigációs menü

A szem felbontóképessége Az emberi szem felbontóképessége egészséges emberek és normál fényviszonyok esetén, az éleslátást biztosító látógödöri látásra vonatkozóan, 1 ívperc ami az 1 fok hatvanad része körüli érték.

Az átlagosnál sokkal jobb látású embereknél, valamint igen jó fényviszonyok között ez az érték lehet akár 0,5 ívperc is.

A látás az egyik leginkább összetett érzékünk. Elgondolkodott rajta valaha, hogy miként is működik a szem? Az emberi látás folyamata meglehetősen lenyűgöző.

Szemünk két egymáshoz közeli fekete pontot vagy vonalat akkor képes egymástól elkülönülten látni, ha közöttük 1 ívpercnyi távolság van. Az ívpercben meghatározott felbontóképesség előnye, hogy független a nézés távolságától. A szem felbontóképessége a tisztánlátás távolságában, 25 cm-nél körülbelül 0,08 mm.

2. fejezet - Az emberi látással kapcsolatos alapismeretek

Egy méter távolságból csak két 0,3 mm-re levő pontot tud a szemünk megkülönböztetni. Tíz méterről ez 3 mm. A szem színfelbontása sokkal rosszabb, mint fekete-fehér felbontása. A színes képpontokra vonatkozóan a felbontóképesség ívperc. A retina szélén a látásélesség jelentősen romlik, 1 szögperc helyett lehet akár 1 szögfok is. A szem érzékenysége A szem fényérzékenysége széles tartományt ölel át.