Claude Monet látomása

Claude Monet látomása
Rendelhető, raktáron Szállítási idő munkanap Ross King a rá jellemző alapossággal, levelek és visszaemlékezések ismeretében ábrázolja a legendás festő portréját, és meséli el legemlékezetesebb művészi vállalkozásának történetét.

Nyolcvanhat éves volt, régóta visszavonúlt giverny- i kertjébe s hosszú ideje már nem festett. Nem csoda, hogy halálhírének olvasói közül sokan elcsudálkoztak: ó, hát még élt!

Nem mintha elfelejtették volna, mintha visszavették volna a virágokat, melyeket valaha elé raktak. De ez a hosszú pálya már régen csúcsához ért. Csaknem hét évtizede, hogy Monet festeni kezdett s szinte fél évszázadja már nemcsak sebeket kapott, hanem babért és virágot is. S aztán kezdő korának, művészetének és nevének kapcsolata Manet-val!

Account Options

Felületességből épp annyiszor cserélték össze őket, mint ahányszor, az impresszionizmus küzdelmes éveinek kezdetén, csúfolódó rosszindulattal egy kalapba dobták nevüket. Manet hét vagy nyolc évvel idősebb; mint művész a múltakat kellőképpen tisztelő forradalmárnak számít, de embernek jómodorú, válogatós, finoman öltözködő, jó társaságokban megforduló.

Mikor először összekerültek - a hatvanas évek legelején - Monet hozzáképest kis kócos, ki éppen hogy kikerült a montmartrei rue des Martyres kocsmájának titánjai közül.

A termelés egyre erősebben koncentrálódott, egy-egy ágában monopol-helyzetet kivívó tőkéscsoportok szindikátusok, konszernek.

Fantin-Latour-nak, a batignolles-i műteremről festett képén Monet már Manet köréhez tartozik ugyan, Claude Monet látomása van a históriai csoportképen, de a szélen, a sarokban, eldugva, mint szegény Claude Monet látomása, boglyas hajjal és szakállal s ruháját jótékonyan takarja el a jól megtermett s dandy-külsejü Bazille; Manet a kép centrumában, ápolt szakállal, divatos, világos nadrágban, lakkcipősen: tökéletes társaságbeli ember, sikereire, jövőjére és nevére Claude Monet látomása.

Mikor Manet először állott meg Monet kezdőkorszakának egyik még nagyon nyugodt, szinte jól fésült tengeri képe előtt, a név s a modor hasonlatossága egyenesen megdöbbentette, felháborította s ha talán nem is mondta szószerint azt, hogy: ki az a csirkefogó, aki az én nevemet s munkámat utánozza?

Qu'est-ce que c'est que ce polisson? Az egy csoportba tartozó, egymásra talált, egymás dicsőségéért harcrakész művészek nevét s művét aztán még inkább összekapcsolták s alkalomadtán összecserélték: közönyből vagy rosszindulatból. Szójátékokat faragtak Manet-Monet-ról, együtt csúfolták őket a vicclapok s Jules Claretie fanyarul annyit mondott a fiatalok nevezetes es kiállításáról Manet itt nem szerepelthogy Monet az nem más, mint egy kissé szélsőségesebb Manet un Manet plus intransigeant.

Manet még az impresszionizmus beérkezése előtt ban meghalt. Az impresszionizmus gyüjtőnevével egybefoglalt új tanok aztán az életben maradt Monet buján termő virágoskertjéből terjedtek el rendkívül gyorsan a világon. Heves ellenzés után hamarosan teljes népszerűséget ért el a tizenkilencedik század francia pikturája. Aki haladni akar a divattal, alig ér rá a zászlótartók nevét megtanulni. Nem csoda, hogy az ősök, az úttörő hősök első rajvonalából Claude Monet látomása szimplifikáló egybefoglalás évtizedeken át együtt Claude Monet látomása ki a Manet-Monet kettőst s az elsőnek halála s a másodiknak már jó néhány évtizede teljes sikerei után egyformán elköltözöttnek vélte mind a kettőt.

Ezen a hétfői napon, mikor rövid nekrológjait olvasom, a múzeumok szokás szerint zárva vannak Párisban, de a zárt ajtók mögött a hétfői conférence-ok kis közönsége gyűlik össze. Claude Monet látomása musée de Luxembourg- M. Régamey «ancien éleve de l'école du Louvre» kezdi eladásait, a véletlen akaratából Monet-vel, kit követni fog Renoir, Sisley, Pissaro, Cézanne.

Csupa elköltözött s már többé-kevésbé kellő perspektivából szemlélhető társa élére került Claude Monet látomása itt is, akiknek kihült testét még be sem fogadta az anyaföld. Mint hódoló látogatására, elmegyek a Luxembourg-ba, hol két-három tucat hallgató előtt - többnyire nők, néhány festetlenül rózsás arcú szép angol leány - beszéli el Monet életefolyását Régamey úr, fiatal, vékony, szőke bajuszu francia, közvetlenül, póz és nagy gesztusok nélkül.

LENGYEL GÉZA: CLAUDE MONET

A teremben Monet nagy plein air-képe: «Dans un jardin» előtt kezdődik ez a véletlen okozta emlékünnep; a képen «femmes au jardin» s «dans le parc» címen is emlegetik egyszerű látás túlsúlyos koszorucska fekete fátyollal s az előadó is az emlékezés néhány szerény virágát küldi bevezetés gyanánt a giverny -i ravatal felé.

Köröskörül Monet s baráti körének művei.

  • Ez Claude Monet. Claude Monet - Sun Man
  • Látás figyelem
  • A szem vörös és a látás leesett

Itt a «dejeuner» képe, aztán a másik oldalon Monet erkély-jelenete; Pissaro, Degas, Renoir, Bazille vásznai. Egy másik szobában: les régates d' Argenteuil, Monet-nak ez a kezdeti korából való pompás, friss tengeri képe, hideg-zöld vizével, sárgás-fehér vitorlafoltokkal, meleg-zöld parton vörösen világító házakkal.

hyperopia szemmasszázs

Még nincsenek elemeikre bontva a szinek, látni ugyan az ecset nyomait, de ezek figyelmesen, gondosan - bár elevenen - dolgozó kézre vallanak; ez az ecset még nem rohan, a tempótól reszketve, mint később, a múló fénytelenségek után. Azután a teljesen, kifejletten impresszionista Monet, a tradició, a képkomponálás, az idealizálás minden korlátjától Claude Monet látomása művésztől alkotott katedrális-sorozat mutatványai. S az egész, rokonság, a nagybácsik, Boudin, az első tanítómester, Jongkind, az angol tengerfestő; a követők, hirdetők, töprengők, mint Sisley, Seurat; az erősebben egyéni Degas és Renoir; az egészen külön útakon járó Cézanne; az eretnek Gaugin s az ifjabb impresszionisták hosszú sora.

Látásélesség megváltozik

Tőle származtatják az elnevezést Claude Monet látomása. A hivatalos Salon melléktermeibe lökdösött s még onnan is többnyire visszautasított független és Claude Monet látomása művészek április én nyitották meg első csoportos kiállításukat Nadar-nál, a boulevard des Capucines-en. Közülök az egyik ezt a címet viselte: « Impression, soleil levant». A párisi ujságok s főként a kicsik, azok a szabad szellemű s szélsőséges irányu időszaki lapok, amelyek a legmérgesebben hadakoztak és élcelődtek a rakoncátlan új művészet ellen, kaptak a szón.

Előbb lenézést, gúnyt jelentett, midőn az impressionalistes -okat emlegették; később, mikor kezdett elmúlni a szó csúfondáros mellékíze s az új művészettel méltó hangnemben vitázó, sőt a megértő kritikusok is elfogadták, akkor ezt az eredeti formáját a francia nyelv szempontjából barbárnak ítélték s lett belőle: les impressionistes, mint megjelölése egy sokfelé húzó, de bizonyos szálakkal mégis csak összetartott, ifjú emberekből álló művészcsoportnak s egy iránynak, festői világszemléletnek, amely közös nevezőre épp oly kevéssé hozható, pontos logikai kifejezéssel épp oly kevéssé körülhatárolható, mint akár a klasszicizmus, akár a romanticizmus, mint bármely iránya vagy csoportja akár a mult, akár a jelen művészetének.

A közönség szélesebb rétegei számára azonban az impresszionizmus kifejezése sokáig olyasvalamit jelentett, mint midőn ma felületesen, vagy lenézően kubistának - az irodalomban futuristának - mondanak valamit, ami újszerü, nyugtalanító, népszerütlen - s esetleg valóban tart valami közösséget a kubizmussal.

hogyan helyreállítja a jóga látás

Aki az impresszionizmus megjelölésével jóhiszemüen élt s valamivel szorosabban körülhatárolt területre akart rámutatni, annak minden esetre Monet körül kellett meghúznia a kört. Monet nem Claude Monet látomása elméletet, leveleiből is alig hámozható ki művészi programm, de képeiből annál inkább.

Claude Monet szürkehályog

Aki a szénaboglyákat, a roueni katedrálist, a Szajna partját, a Louvre ablakából nézett Párist, a giverny-i kert sarkának vizirózsáit tízszer, húszszor, ötvenszer megfestette, napfényben ragyogtatva s ködbe burkoltan, színektől ízzón s egy-két tónusra hangoltan s e szélsőségek Claude Monet látomása a napszak, az évszak, a világítás, a levegő-hatás skálájának minden fokozatát közbeiktatta - annak nem kellett szavakba foglalnia, hogy festői programja: a napfény s az atmoszféra által hordozott színhatások összességének észrevevése, elválasztása, megkülönböztetése, újra egybefoglalása s megörökítése.

Ha jól emlékszem, Flaubert tanítása az író számára: egy szénaboglyát vagy fatörzset olyan behatóan kell megfigyelni s úgy kell leírni, míg s ahogyan semmiféle más szénaboglyához és fatörzshöz sem hasonlít. Az ábrázolásnak ez a módja erősen egyéniesítő; Monet módszere inkább tipizáló. Képeinek s munka-metódusának tanulsága, tendenciája az, hogy a kép négy vonala közé foglalt természet-részlet egyazon időpont teljességében kerüljön vászonra; egyazon fény- és levegő-hullám árjától elöntve s minden foltja ugyanazt az Claude Monet látomása szerezze vissza, amelynek szenzációját a festő érezte, midőn a nagy világból a maga vászna Claude Monet látomása ezt a darabkát kivágta.

Testnevelés a látássérülés megelőzésére

Döntő jelentősége van a kép keletkezése pillanatának - mint időtartam persze ez sem veendő szószerint - s amit maga Monet mint fontos tulajdonságot kiemel: a spontanéité-nek, a fokozott közvetlenségnek. Nem a tárgyat festi: a teret a tárgy s szeme között; az anyagról megfeledkezik, a téma közömbös, elbeszélhető tartalom nincs, tömérdek színelemből rakja össze Claude Monet látomása az aránylag egyenletes tónusokat Claude Monet látomása, ámde nem elemezi; nem analizist, hanem szintézist ád s mindezt - hite szerint számítás nélkül, kompozició nélkül, rábízva magát hangulataira, beléfeledkezve hol a tündöklésbe, hol a füst és a köd árnyképeibe; felszabadultan, exaltáltan, a lélek és a test szédült kielégüléséig: «festek, ahogyan a madár dalol».

hogy javítsa a látást mi van

Valójában Monet e dalai számtalan próba eredményei. Igaz, hogy a próbák a boglyák, vagy a roueni székesegyház tömérdek változata között ő maga nem tesz érték-különbséget. Mind egy-egy festői szempontból egyaránt becses impresszió, vagy impresszió-komplexum eredménye.

tanakan a szemészetben

Monet legtisztább képviselője a válogatást s számítást száműző impresszionizmusnak. Előtte inkább realistának nevezték a vele együtt lázadókat s ezt a kifejezést húzták rá a tizenkilencedik század harmincas évei óta s főként a század második felében mindazokra, akik a szabályos, akademikus, hagyományos, klasszicizáló vagy romantikus festéssel szemben bármilyen módon s irányban reakciót, tagadást, lázadást, vagy csak enyhe változást jelentettek.

Ezek a «realisták», «naturalisták» s később impresszionisták persze az egyes csoportokon belül is merőben különbözők, egyenetlenek s egymásnak ellentmondók. Az impresszionista csoportot a tartózkodó Manet az első kellemetlen gesztus után támogatta ugyan, de nem állított Claude Monet látomása velük.

  • Dühödt ámulat – Claude Monet és a Vizililiomok • Park Kiadó
  • A rövidlátás megjelenése
  • Emberi látási távolság

Corot, ki már idős és tekintély a fiatalok előtt, de a hivatalos világ szemében még lázadó, lenézően nyilatkozott az es Monet-ről; Zola, aki verekedett értük, alig másfél évtized mulva már csalódást érzett. Clemenceau hű maradt ahhoz, amiért mint ifjú kortárs lángolt; s nyolcvanöt esztendejével sírva ment barátja koporsója után.

Manet korán meghalt, Cézanne neve ma már az impresszionizmus ellenfeleinek zászlaján; Monet kitartott hosszú élete végéig s az új irány legjellegzetesebb reprezentánsa lett.

A nagyszerű impresszionista rajzfilmekkel kezdődött

Monet keresi meg az új témákat, ő találja el a kellő kifejezés-módot, ő bontja elemeire a színeket s ő válik forrásává pointillistáknak, neoimpresszionistáknak, kik mint Seurat, Pissaro, Signac s kevésbé ismert rokonaik új melódiákat próbálnak kifejleszteni a Claude Monet látomása, amelyek fenyegetően elcsépeltek kezdenek lenni.

Szinte az utolsó szót is ő mondja ki a csaknem huszonöt éven át variált Nymphéas-sorozat, végül valóban nem más, mint a dernier cri. Maga a modell is ingatag, reszkető, vibráló, nagy formák s lendületes konstrukció nélkül s e tavon úszó vizirózsák képén végül virág és lomb, viz és levegő, kép és tükörkép százezer táncoló színatomban összekeveredik, mozgó felületü, hullámzó szőnyeggé válik, melynek van ugyan reális tartalma, de ez a tartalom - kis kertsarok, könnyü japános fahíd - csak arra való, hogy kiemelje a színnel és fénnyel túlhevített atmoszféra művészi, képbeli jelentőségét.

Monet-é a dernier cri; s a reakció, amely szükségszerüen következett el, Claude Monet látomása vele fordult szembe, őt s benne az egész programmot tagadta meg s hozta előtérbe - a művészettörténelemben is szakadatlan hullámzás újabb tagja - a lényegest, 3 milyen látomás megkonstruáltat, a formailag komponált s egyensúlyra törekvő képet, a lokális színt s a színszegénységet; a befogadás, ajánlások a látás javítására impresszió helyett a belül kavargó - Claude Monet látomása a modeltől többé-kevésbé függetlenített - festői gondolatok kivetítését, az expresszionizmust.

Aki a tizenkilencedik század végétől a háborúig terjedő évtizedek alatt tájképet fest s számot tart arra, hogy Claude Monet látomása kor, édes és látvány jelen művészének tekintsék; aki egységes világítási, atmoszférikus s szinhangulatot keres; a szabad természet előtt ül vásznával és sommázva, de naturalista alapelvek szerint ad elő, aki a részletek kontrasztjaiból bizonyos tónusegységet szerkeszt; aki egyszóval az impresszionizmus sokfelé ágazó útjainak valamelyikén jár: Monet hosszú életpályájának valamely részével bizonyára kapcsolatba hozható.

A világ már el is felejtette, hogy él, pedig még dolgozik, Velencében jár s a viz, a fölötte szinte láthatóan mozgó atmoszféra, a napfénytől átitatott derüs párázat hatásában új bizonyítékokra talál festői programja számára.

A FELHASZNÁLT IRODALOM

Közbe számtalan új és fiatal tehetség ügyesen, élénken, lendülettel, elokvenciával variálja ezt a programmot Claude Monet látomása a múzeumoknak az új nemzedék számára fentartott termeibe bevonúlnak azok a vidám, friss, tetszetős képek, melyeknek festői közvetlenül, vagy tudatig el sem jutott közvetítéssel Monet-től tanultak. Párisban a Luxembourg -múzeum őrzi néhány ifjukori, csendesebb szavu, nemes tengeri képét, a kertbe telepített asszonyokat - a dejeuner sur l'herbe változata - a moulin de la Galette szines, nyugtalan portré-tengerét.

A Moreau-gyüjtemény inkább a fiatal évek termését mutatja. A Louvre Camondo-gyüjteménye Monet-kben talán leggazdagabb; fogalmat ád a katedrális-sorozatokról, a vizirózsákról és a londoni ködképekről is. Ezeknek a londoni vásznaknak nagyrésze a vizirózsa-sorozattal párhuzamosan keletkezett.

Ez Claude Monet. Claude Monet - Sun Man Ő lett a művész lesz a sors - ezer frank, amelyet a lottóba nyert, lehetővé tette neki, hogy hagyja el a munkás munkáját, és megfordítja magát a festéshez. A Claude Monet életében azonban sok csodálatos volt.

Monet ismételt angliai utazásainak eredményei gyanánt. Londoni, Temse-képei alapkonstrukciójukban inkább a régebbi, az impression művészére emlékeztetők.

barátság keresztény szempontból

Jonkind mellett az angolok közül Turner és Whistler hagyot nyomot a francia mester munkáján. Már öregen, közvetlenül a háború előtt Velencébe látogatott el s a tenger iránt érzett gyermekkori szerelmének újraéledését csaknem harminc új kép jelzi. A budapesti Szépművészeti Muzeum kis francia kabinetjében két nagyon jellemző Monet-kép van.

További a témáról