Kohászati 20 látomás, Kiválasztott médiaművelet
Nemi betegségektől védett az ókori tetoválás Az ásatások során az úgynevezett Vinca-kultúra - a történelem előtti Európa egyik legnagyobb civilizációjának - részét képező nagyváros nyomaira bukkantak. A hajdani településen magas szintű volt az építészet, az infrastruktúra, a művészet, a kereskedelem, a kézművesség, a munkamegosztás, a társadalmi szervezettség, de ugyanígy volt kohászat és nem utolsósorban divat is.
A hajdani lakosok i. A házakban volt tűzhely, a szemetet külön gödrökben tárolták, a holtakat takaros temetőkbe temették.
Megmaradtak a gyerekjátékok, így agyagból készült állatok, csörgők is. Az egyik legérdekesebb lelet egy kohó, ahol vésőt, kalapácsot, baltát is találtak.
- Egykori rabszolga kerülhet a 20 dolláros bankjegyre | FEOL
- Miniszoknyát hordtak az őskori nők » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek
- Fitnesz súlyos myopia esetén
- Ezúttal Molnár Zoltán fotóművészt, művészeti tanárt kérdeztük.
- Potriviri (SZO=(ung. m.)) | Digiteca Arcanum
- Pap Gyula (festő) – Wikipédia
- GIF-ek a látás javítása érdekében
A kutatók szerint ez arra vall, hogy a rézkor a korábban gondoltnál évvel korábban kezdődhetett, és lehetséges, hogy a kohászat a Vinca-kultúrában jelent meg először. A Vinca-kultúra i.
Nevét a Belgrádtól tíz kilométerre keletre, a Duna mentén fekvő Vinca faluról kapta, ahol a A Plocnik közelében lévő lelőhelyet ben fedezték fel, de csak tól kezdődtek meg a tüzetes feltárások.
A kutatás után visszatemetik az ásatást, hogy a területet a tulajdonosok felhasználhassák, ám a régészek abban reménykednek, hogy egyszer az egész várost feltárhatják, és megismerhetik e történelem előtti életmód kohászati 20 látomás.