Mozgásbetegség és látás

Szédülés vertigo Dr. Szirmai Ágnes Az egyensúlyozó rendszer összetett érzékszerv, amelynek végkészüléke a belső javítsa a látást lézerrel, a hallószerv mellett helyezkedik el, központja pedig az agytörzsben, a nyúltvelő-híd átmenetben található.

Itt helyezkednek el az agytörzsi vestibularis magvak, innen lépnek ki a fontos pályák a gerincvelő, a kisagy, a formatio reticularis és a szemmozgató izmok felé. A normális fejtartáshoz látási optokinetikus afferentációk, a test- és a nyakizomzatból származó proprioceptív szomatokinetikus afferentációk egyaránt szükségesek.

E pályák működését a központi idegrendszer koordinálja. Ha a különböző szervrendszerekből jövő jelzések nincsenek összhangban egymással, egyensúlyzavar és szédülés alakul ki Az egyensúly mozgásbetegség és látás szabályozása Heveny szédüléses rohamokat okozó betegségek A rohamokban jelentkező szédüléses betegségek két csoportra oszthatók.

A rosszullétek pontos oka csak a részletes kivizsgálás során tisztázható, így heveny rohamkezelésre nincs is szükség. Ide sorolható betegségek: a benignus paroxysmalis pozicionális vertigo és a neurovascularis összenyomás. A Ménière-szindróma nem azonos a Ménière-betegséggel.

A Ménière-betegség jól körülhatárolt klinikai entitás. A Ménière-szindróma viszont csak annyit jelent, hogy mozgásbetegség és látás betegnek Menière-szerű, azaz vestibularis rendszeri eredetű, szédüléses rosszulléte van, amely lehet centrális vagy perifériás eredetű is. A Ménière-szindróma tehát hirtelen jelentkező szédüléses rosszullétet jelent nystagmussal, hányingerrel, hányással.

Ez nem fajlagos kórisme, a tünetegyüttes oka bármely szédüléses rohamot kiváltó betegség lehet, centrális és perifériás egyaránt. Benignus paroxysmalis pozicionális vertigo A benignus pozicionális vertigo a fej hirtelen helyzetváltozáskor, bizonyos latencia után jelentkező, legfeljebb 40 másodpercig tartó rotátoros nystagmussal jellemezhető, amely kifáradásos jellegű.

Az oka nem tisztázott, erre utal számos szinonimája is: cupulolithiasis, canalolithiasis. Sokszor trauma vagy végkészülék-betegség áll a háttérben. Gyakran idiopathiás, és visszatér.

1. Mennyit tud az emberi anatómiáról?
2. MOZGáSBETEGSéG (SZéDüLéS): TüNETEK, OKOK éS KEZELéSEK - TUDOMÁNY
3. A belgyógyászat alapjai 2. | Digitális Tankönyvtár

A betegség áfonya látásélesség több elmélet magyarázza. A cupulolithiasis elmélet szerint kalciumkristály particulumok tapadnak le a cupula érzékelő sejtjeire, így a cupula a gravitációra is érzékennyé válik.

Ezzel azonban kevéssé magyarázható a nystagmus fáradásos jellege. A canalolithiasis elmélet szerint a hátsó ívjáratban úszó particulumok a fejhelyzettől és a gravitációtól függően szívó hatást gyakorolnak a cupulára. Neurovascularis összenyomás Rövid, néhány perces időtartamú, de gyakori szédüléses rohamok esetén az egyik legvalószínűbb kórisme a neurovascularis összenyomás.

Az arteria cerebelli inferior anterior vagy posterior, tágult véna, vagy vertebrobasilaris dolichoectasia összenyomja az ideget, ezáltal a VIII. Ha az összenyomás nagyfokú, trigeminusneuralgia és facialis spasmus tünetei is csatlakoznak a klinikai képhez. Szinonimaként a vestibularis paroxysmia, és a rokkanttá tevő paroxysmalis vertigo is használatos. Ménière-betegség A Ménière-betegségre jellegzetes a hártyás labyrinthus tágulata, amelyet a kórosan nagy mennyiségű endolympha okoz.

Az endolympha fokozott mozgásbetegség és látás oka nem ismert. Felmerült ér és allergiás eredet egyaránt.

10 A mozgásbetegség tünetei és kezelése - Az Egészség -

Előrehaladott folyamatban az idegelemek degenerációja is észlelhető. A sérülés órák alatt záródik, a normális ionegyensúly helyreáll.

A folyamat ismétlődhet. A Ménière-betegség tünetei jellegzetesek. Cochlearis részről hirtelen erős, búgó, mély hangú fülzúgás jelentkezik. A hallásromlás idegi jellegű, és inkább a mély hangok területén észlelhető Ha a betegnek már többször volt rohama, a rohamok között a fülzúgás maradandó, magas hangú, sziszegő. A rohamok alatt ehhez búgó fülzúgás társul. Rohamszünetben a magas hangok felé fokozódó hallásromlás is észlelhető, roham alatt ehhez a mély glaukóma és 100 látás hallásromlás társul.

A küszöb feletti vizsgálatok során a kóros hangosságfokozódás jelensége szőrsejtkárosodás mellett szól. Idegi típusú hallásvesztés a jobb oldalon, a mély hangok területén Vestibularis részről pár órán keresztül fejmozdításra fokozódó heves, forgó jellegű szédülés jelentkezik, hányingerrel, hányással.

A labyrinthus kiesési tüneteként ép oldalra irányuló I—III.

Ha a beteg a roham alatt vizsgálható, a Romberg-próbában a kóros oldal felé dől, vakjárásnál erre deviál, Bárány-próbában félremutatás tapasztalható a kóros oldalra.

A típusos roham 2—4 óra alatt lezajlik, és a beteg — a rosszullét miatti fáradtságtól eltekintve — panaszmentessé válik. A Ménière-betegség tehát rohamokban jelentkező belső fül eredetű megbetegedés. A roham 2—4 órán át tart, féloldali fülzúgással, füldugulásérzéssel, hallásromlással, heves forgó jellegű szédüléssel és hányingerrel jár. Neuronitis vestibularis A neuronitis vestibularis elnevezés kimutatható ok nélkül jelentkező, hirtelen perifériás vestibularis működéskiesést jelent.

Mozgásbetegség (szédülés): tünetek, okok és kezelések

Ennek leggyakoribb oka vírusfertőzés, de néha ér eredet is szóba jön. A beteg hallása ép, egyéb neurológiai góctünete nincs. A hirtelen kezdetű heves, forgó jellegű szédülés heves hányingerrel, hányással jár, amely néhány napig tart. Kezdetben a beteg mozgásbetegség és látás, fejét sem tudja mozdítani.

A vegetatív tünetek egy-két nap alatt múlnak el, három-négy nap alatt a beteg fel tud kelni, de járása bizonytalan. A vakjárásnál az eldőlés, a járásbizonytalanság még sokáig megmarad, főleg sötétben. A centrális kompenzáció kialakulásával a panaszok csökkennek, többnyire megszűnnek. A spontán nystagmus mértéke csökken, később megszűnik, de fejrázás még hónap múlva is kiváltja.

Utazási betegség

A centrális kompenzációs idő fiatalokban hónap, idősekben 4—6 hónap, létrejötte az agytörzs épségének függvénye. Magasban, veszélyes helyen, mozgó gépekkel dolgozók esetében fokozott óvatossággal kell eljárnunk. A neuronitis vestibularis gyógyulása akár több hónap is lehet, a kompenzáció kialakulásának időtartamától függően. Maradványtünetként pozicionális nystagmus, járászavar észlelhető több hónap után is. A pillanatnyi megszédülések megviselik a beteget, pánikbetegség, depresszió jelei csatlakozhatnak az organikus vestibularis tünetekhez.

Vertebrobasilaris keringészavar A betegek kórelőzményében gyakran fordul elő hypertonia, diabetes mellitus, spondylosis cervicalis, hypercholesterinaemia.

Ritkábban mutatható ki véralvadási zavar, hyperfibrinogenaemia, thrombophilia, autoimmun betegség pl.

A betegség tünetei jellemzőek. Mozgásbetegség és látás át ugyanolyan szédüléses rohamokkal jár. A szédüléses rohamok néhány percig vagy óráig tartanak, forgó jellegűek. Az évek során gyakoribbá válnak. A szédüléses rohamot gyakran a fej hátrahajtása vagy oldalra fordítása váltja ki. A beteg mozgásbetegség és látás tud felfelé nézni, polcra felnyúlni. Gyakran fordul elő tarkótáji fejfájás is, amely nyomó, feszítő jellegű, esetleg mindkét fülbe sugárzó.

A mozgásbetegség és látás nehezen mozog, néha fájdalmas. A betegek látászavart is panaszolnak a szédüléses roham alatt. Lehet amaurosis fugax, azaz átmeneti látásvesztés keringési elégtelenség miatt, de kialakulhat a szédüléssel együtt járó nystagmus miatti fixálási nehezítettség is.

Felmerülhet időszakos látótérkiesés, kérgi látászavar, betűk magassága a szemvizsgálaton a szemmozgató idegek érintettsége miatti kettős látás is. Jellemző tünet az átmeneti arczsibbadás, a paraesthesia, a perioralis zsibbadás. Zsibbadás mind a négy végtagon előfordulhat. Vertebrobasilaris keringészavarra jellemző tünet a drop attak, azaz átmeneti tónusvesztéses rosszullét ennek során a beteget néha térdtrauma is érheti.

A kórismét a jellemző panaszokon kívül a kiegészítő vizsgálatok összegezése adja meg. A vestibularis vizsgálattal centrális vestibularis működészavar tüneteit látjuk. Tekintésirányú nystagmus észlelhető, ataxiás, bizonytalan járással. A nyak mozgásbetegség és látás mozgatható, de a fejfordítás irányával változó pozicionális nystagmust láthatunk. A kalorikus reakció változatos képet mutathat. Ictus vestibulocochlearis A beteg hirtelen kialakuló hallásromlást, fülzúgást és szédülést panaszol.

Az ér eredetű működéskiesés gyakoribb, de vírusos eredetű is lehet. A kórkép vestibularis tünetei csaknem mindenben megegyeznek a neuronitis vestibularissal, de a hirtelen nagyfokú szédülés, a két-három napon át tartó járásképtelenség, a hányinger és a hányás mellett hallásvesztés is kialakul. A vérellátási zavar miatt ez többnyire cochlearis jellegű. A beteg fülzúgást is panaszol.

Labyrinthitis A labyrinthitis a belső fül gyulladásos betegsége. A fertőzés mozgásbetegség és látás haematogen úton vagy lehet kiváltott labyrinthitis. Ekkor a környezetről terjed a mozgásbetegség és látás a belső fülre. Ennek lehet ascendáló tympanogen formája, amelyben a dobüreg felől éri a labyrinthust fertőzés, vagy descendáló formája, amelyben a fertőzés az endocranium felől indul, például meningitisben. Ráterjedhet a fertőzés a labyrinthusra közvetlenül, baleseti sérülés, törés, egyéb trauma folytán is.

Leggyakrabban azonban a cholesteatoma nyitja meg a labyrinthus üregrendszerét. A gyulladás kiterjedése alapján megkülönböztetünk helyi és diffúz labyrinthitist. Ez utóbbinak serosus és purulens mozgásbetegség és látás lehetséges. A tünetek a kiterjedéstől függnek. A beteg kórelőzményében időszakos fülfolyás előfordul, néha a hallójáratban látható a genny. A fül-orr-gégész átfúródott dobhártyát, esetleg cholesteatomát észlel.

10 A mozgásbetegség tünetei és kezelése

A circumscript labyrinthitisnél leggyakrabban a lateralis ívjárat csontos tokján keletkezik nyílás, amelyet gyulladásos sarjszövet zár el. A csontos tok megnyílása folytán a külső levegő légnyomásváltozása átterjed a belső fül mozgásbetegség és látás, és azt mozgásba hozza, ezzel szédülést vált ki. A diffúz labyrinthitisben cochlearis és vestibularis tünetek láthatók, amelyek kezdetben izgalmiak, később kiesési tünetek láthatók.

Az izgalmi tünetek rövid ideig tartanak. Serosus labyrinthitis esetén a működés helyreállítására van remény, purulens labyrinthitis kialakulása esetén a cochleovestibularis működés véglegesen elvész.

Hányás A mozgásbetegség meglehetősen gyakori állapot. Ezt akkor tapasztalja meg, amikor látott mozgása eltér a belső fül által érzékelt mozgástól. Nagyon sok ember tapasztal mozgásbetegséget.

Cochlearis izgalmi tünet a fokozott zajérzékenység, hangtorzulás diplacusis disharmonica. A cochlea pusztulása után a hallás elvész, de zavaró fülzúgás maradhat vissza. Migrénes eredetű centrális vestibularis működészavar A migrén epizodikusan előforduló idegrendszeri zavar, amelynek leggyakoribb tünete a fejfájás. A fejfájás féloldali, lüktető jellegű.