Világnézet világnézet világnézet

világnézet világnézet világnézet

Főoldal Aktuális Megfontolások a világnézetről A Szent István Társulat rendezésében időről időre a magyar szellemi élet jelentős személyiségei tartanak előadást a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Szentkirályi utcai dísztermében. A legutóbbi alkalommal november Kuminetz Géza, az egyetem rektora Halasy-Nagy József, a mára nagyrészt elfeledett, ám jelentős magyar gondolkodó A világnézet című munkájára támaszkodva mutatta be a filozófus megállapításainak máig ható érvényességét.

Halasy-Nagy József filozófus, református keresztény gondolkodó — munkássága, különösen A világnézet című műve megjelent banamelyet Kuminetz Géza elemzett, ma is időtálló gondolati megállapításokat tartalmaz és szellemi, valamint erkölcsi tanulságokkal szolgál.

Hálátlanság részünkről, amikor elődeink szellemi örökségét parlagon hagyjuk, s engedjük, hogy kikerüljenek a világnézet világnézet világnézet problématudatból. Ezek az emberek át voltak itatva a kereszténység szellemével, s ma nem is olyan egyszerű a kereszténység, a katolicitás szellemében átitatódottnak lenni. Ezt követően a kereszténységről mint európai világnézetről külön szólt, Halasy-Nagy ugyanis nem a világnézetek egyikeként tárgyalja a kereszténységet.

Megpróbálta kimutatni, hogy a keresztény világlátás mennyire egész, koherens a többihez képest. Ha állásfoglalását feláldozza valamilyen érdek miatt, akkor nem világnézetről, hanem álvilágnézetről világnézet világnézet világnézet. Ez határozza meg egész lényét, viselkedését, gondolkodását, életérzését és életcélját. Bár minden ember egyugyanazon fajhoz tartozik, egy a lényegi természetük, mégis sokféle világnézet, sokféle — úgynevezett végső — állásfoglalás létezik, amelyek mintha ellentmondani látszanának egymásnak.

Ismerünk olyan összehasonlító világnézet- és valláskutatásokat, amelyek azt mondják, a nagy, fejlett vallások rejtett bölcsessége, alapvető tanítása — legalábbis etikai vonatkozásában — nagyon hasonló.

Egyik a világnézet világnézet világnézet, a másik az éneszme, a harmadik az isteneszme. A hármat együtt a világnak nevezhetjük. A nagy paradoxon az, hogy sem a világot, sem az ént, sem az istent nem tudjuk közvetlenül tapasztalni.

A világnézetek abban különböznek egymástól, hogy mást tekintenek a világnak, mást az embernek és feladatának, és mást istennek. Az első szerint az ember azt gondolhatja, egyik — eddig ismert — állásfoglalás sem igaz, ezért újat kell keresni.

vizuális torna myopia

Mindegyikben van ugyan némi igazság, de egyikben sem talál teljességet, ezért apránként össze kell gyűjtenie belőlük az igazság-magvakat, és saját konfigurációt szükséges alkotnia. Egy másik verzió szerint a sokféle fölfogás közül lehetséges, hogy az egyik valóban helyes és teljes értékű állásfoglalás, tehát ha megismeri, akkor ezt kell választania, ehhez kell kötődnie. Harmadik világnézet világnézet világnézet a következő magatartás határozható meg: a sokféleség és az egyes nézetek képviselőinek hiteltelensége azt barna szem látás gyógyszer sugallhatja, hogy valaki elutasítja magától ezt a problémát.

Nincs szüksége világnézetre, végső állásfoglalásra, úgy kell élni az életet, ahogy neki tetszik, vagy ahogy lehet. Mint ahogy a szkeptikus is, amikor kijelenti, nincs igazság, ezzel is egy igazságot deklarál. Kuminetz Géza ezek után azt vizsgálta — Kornis Gyula — filozófus nyomán —, hogy a személyiség milyen képességei, milyen irányultságai játszanak szerepet a világnézet kialakulásában?

A külvilág adatait igyekszik behozni a tudatba, megérteni a dolgokat, viszonyokat és azok összefüggéseit. A vágyakozás, a cselekvés ezzel szemben centrifugális erő, az ember kifelé mozdul a tetteivel, amelyeket világnézet világnézet világnézet tart. Itt meg kell jegyezni, az igazság és a jóság felcserélhető, egymás képében mutatkoznak.

A harmadik irányultság az érzelmi, s ez centrális erőnek tekinthető, a személyiség pillanatnyi emocionális állapotát fejezi ki.

természetes látás-helyreállító rendszer

Megvan benne a belátás, a hit révén az elfogadás, s miután elfogadta, egész lényével ragaszkodik hozzá. Szeretni az igazságot, gyűlölni a gonoszságot. Lényünk mélyéből igeneljük az igaznak megismert értéket, s ennek az igazságnak a birtokában következnek helyes cselekedeteink. Alanyiságunk révén az egyes dolgok tárgyként jelentkeznek, jelentéssel bírnak, s nem külön, sok apró jelentéssel, hanem ismereteink és tapasztalataink révén mindinkább egységben, totalitásban, a világ fogalmában világnézet világnézet világnézet ki.

Halasynál nem eléggé erős az a gondolat, hogy amikor a szubjektum megismer, ezzel az objektív valóság lényegi szerkezetét valamiképpen meg tudja ragadni. Az emberi szellem ősi vágyai, titkos, önmagunk által sem ismert világnézet világnézet világnézet nyernek itt kifejezést. Innen származik minden világnézet eltörölhetetlen szubjektivitása, mely magának a világgal szemben állást foglaló szellemnek az alkatából következik. Alapmeggyőződések ezek, melyek igazságukat nem a logikus bizonyításból nyerik, mert minden bizonyítást megelőznek.

állítsa vissza a látást 1-re

Igazából csak megélhetők. Nem is annyira világos fogalmak, hanem inkább szellemünknek olyan irányvonalai, amelyek mentén gondolataink, cselekedeteink — teszem hozzá: érzelmeink — haladnak.

A világnézet sohasem logikusan kidolgozott tan, hanem lelki indítás, mely a világban való életre hív föl bennünket. Nem szeretnénk, hogy ellentmondás legyen benne.

Az egyes embercsoportok, a népek akkor jutnak el a végső állásfoglaláshoz, akkor érik össze egy nép nemzetté, ha önkéntelen ez a folyamat. Ha nem kell megmagyarázni, miért olyan a világ, amilyen. A világnézetbe ugyanis óhatatlanul belopakodnak mitikus, babonás elemek is, amelyek csökkentik objektív értékét.

a látással járó betegségek

Ezektől meg kell szabadulni. Ilyenkor a teológia és a filozófia részéről reflexió jelentkezik, amennyiben ezek a tudományok elvégzik a tisztító munkát. A nyelv a szellemi érintkezés eszköze, azért válik érthetővé, mert olyan jelentéseket hordoz, amelyeket mindenki egyképpen fog fel.

A nyelv egy közösség tagjainak a világgal való sajátos találkozásuk emlékeit őrzi. A nyelvek dokumentálják, miként fogják fel egy közösség tagjai a világ rájuk ható benyomásait. A világnézet átplántálása ezért sohasem mechanikus folyamat.

Ha így lenne, a következő nemzedék világnézet világnézet világnézet élné meg. Lényegén nem kíván változtatni. Messze vagyunk az olyan kultúrától, amikor ez megrázkódtatástól mentesen, magától értetődően menne végbe.

Ez minden nemzedéknek a feladata. Minél inkább áthatja és leköti a végső érték a személyiséget, annál inkább válik szabaddá. Kuminetz Géza ezek után — Halasy-Nagy nyomán — sorra vette a nagy világnézeti irányzatokat, a már említett világ, istenség és szubjektum, azaz az én fogalmai alapján. Az ókori görögök körében uralkodott el világnézet világnézet világnézet esztétikai, másként a kozmocentrikus világnézet.

Ennek értelmében az ember úgy szemléli és élvezi a világot, ahogyan van; nem cselekedni akar a világban, hanem megérteni és gyönyörködni benne. Innen magyarázható, hogy elsősorban a világ mintái, alakító formái iránt érdeklődik.

Önmagát is ezek szerint igyekezik formálni. A tudás ennél fogva alakítóerőt jelent, amelynek segítségével önmagát formálja és neveli; lelkét szépíti vele, a valóság ősmintáinak megfelelően. A hellén filozófiai iskolák az emberformálásnak és az önnevelésnek a színhelyei voltak. Művészetük pedig a szép emberség ábrázolására törekedett.

Ezt a fajta felfogást nem azonosítja kizárólag a kereszténységgel, inkább a pogány vallásokat említi. Mi a vallásosnak nevezett világfelfogás mozgatója? Az ő szavát kell hallania, hogy tudja, merre kell mennie. A vallásos ember olyan, mint a nemes paripa. Minden idege és izma a cselekvés vágyától feszül, de csak akkor indul, amikor hallja az irányító szót, az isteni parancsot.

Deáky Gedeon ev. Pius pápára. Pozsony,

S Isten parancsait az adott körülmények között kell megvalósítania. Halasy-Nagy ugyanis az antropocentrikus felfogással összekapcsolja az utilitarista szempontot.

Sőt, ennél is tovább megy: nem ismer el magánál nagyobb tekintélyt, s ezért a világ meghódításában, annak a maga tervei és érdekei szerint való átalakításában látja élete értelmét.

Az ilyen ember tudománya elsősorban a technikában jelenik meg, a valóságot használati értéke szerint kezeli. Az idealista jobban megfelel a kozmocentrikus és a teocentrikus fölfogást követőnek, ahol az ember értéket fedez fel, s annak az értéknek a szolgálatára akarja mindenestül adni magát, nem pedig eszköznek tekinti a valóság adatait.

myopia 1

Szemben a naturalista felfogással, amely azt mondja: a tényeket el kell fogadni, de mit tudunk velük kezdeni? Mit tudunk belőlük a hasznunkra fordítani annak érdekében, hogy uraljuk a természetet, uraljuk a társadalmat, uraljuk a történelmet, uraljuk a másik embert.

Európai világnézetről világnézet világnézet világnézet, és leszögezi: ez az európai világnézet a kereszténységből származik. Mivolta ennélfogva az isteneszme által világosodik meg. Az ember megértéséhez az istenismereten keresztül vezet az út. S a mi Istenünk minden más vallás istenétől különb.

Abban különbözik, hogy a legteljesebb mértékben személyes lény, és a világnézet világnézet világnézet fogva határozott erkölcsi lény. Nem halhatatlanná tett ember, akinek műve a világ, s aki a maga fényét adja teremtményeinek.

Nem ködös fogalom, nem zavaros összevisszaság, mint sok Keleten tisztelt istenség, hanem a Kinyilatkoztatás által ismert valóság. Akinek akarata sem titok az ember előtt. Bármilyen sötétbe is van burkolva körülöttünk a világ, Isten csupa fény, világosság, szellemi nap, aki felé állandóan tájékozódhat az ember.

A filozófia alapfeladata és a világnézet megalapozása Az emberi élet nem eleve adott, nem kész, hanem egyben feladatot is jelent. Az emberi élet egyik legfőbb célja, hogy a Homo sapiens megtalálja élete fő feladatát.

A keresztény embert tehát az élteti, hogy az értelmes, csodálatos műnek, a Teremtésnek szükséges részese. A világban való léte ennélfogva nem fölösleges, nem céltalan valami, nélküle csonka és hiányos lenne a mindenség. Ezen az alapon felelősnek érzi és tudja magát mindazért, amit gondol és cselekszik.

A keresztények Istene minden népet világnézet világnézet világnézet és ugyanazzal a programmal hív magához. Nem fenyeget bosszúállással, hanem megbocsájtó szeretetet kínál.

Nem a távoli jövő ködében csillogtatja föl a Messiás eljövetelét, hanem beteljesedett ígéret gyanánt; mint az Isten és az ember kiengesztelődésének a kezesét mutatja föl.

Nem földi hatalmat, hanem mennyei boldogságot és örök életet ígér a benne hívőnek, s mindenkit egy nagy mű építésére, Isten országának munkálására hív. Ezért — fogalmazta meg Kuminetz Géza a keresztény ember programját — minden kereszténynek hivatása van.

Világnézetek összehasonlítása

A teremtett világ formálásában Isten meghívott munkatársa, akit éppen ezért a világban kiváltságos szerep és minden más teremtmény fölé emelkedő méltóság illet meg. Jóságának túláradása teremteti vele a világot, s benne az embert, akit irigység nélkül a maga képére és hasonlatosságára formál. Nem szolgává, hanem szabaddá teszi, aki egymaga van hivatva dönteni, hogy a jó vagy a rossz irányba akar-e indulni. Nem világnézet világnézet világnézet világnézet világnézet, hanem az értékesség vonzásával, szabad akaratából kívánja megnyerni az embert céljai munkálására.

Az erkölcsi közösségbe Isten minden jószándékú embert meghív. A kereszténység Európának nemcsak hite, hanem világnézete, és erkölcsiségének alapja. Halasy-Nagy gondolatából látható, hogy a keresztény világfölfogás — ha összehasonlítjuk a fentebb említett másik hárommal világnézet világnézet világnézet meglehetősen szintetikus jellegű, vagyis a korábbi tipológiák pozitív világnézet világnézet világnézet magába szívja.

Világnézet

Bár a világnézet világnézet világnézet is megvan a maga szent jellege, azzal együtt, hogy teremtett valóság, mégsem pusztán nyersanyag — folytatta Látásélesség funkció Géza.

A keresztény szellem tanította meg az embereket a munka becsületére, a keresztény világfölfogás hozta létre a modern tudományt és nyomában azt a technológiát, amely mai állapotába jutott. Isten a világot és a lelket egyaránt egészséges módon ötvözi.

Az ötvözésnek és az arányosságnak az igazi lehetőségi föltétele az, hogy a kereszténység Istene Krisztusban kölcsönadta a látását, a kezét és a szívét.

Csak azért tudunk helyesen bánni a világban önmagunkkal és egymással, mert Krisztusban, Krisztus által és Krisztussal valóban Isten szemével látjuk a világot, Isten kezével érintjük a teremtett valóságot és tekintjük testvérnek minden embertársunkat. Mit mond erről Halasy-Nagy? Ez szép, idilli dolog, de kétezer év alatt sokszor árulói voltunk ennek a nagy eszmének és az eszme szerzőjének, beteljesítőjének, Krisztusnak.

  • Milyen könyv a látás helyreállítására
  • Domanovszky - Magyar művelődéstörténet
  • Világnézetek összehasonlítása | Harmat Kiadó

Ebből a szempontból fénykornak tekinthetjük a korai középkort. Ezáltal lassan aláásta a keresztény erkölcsiség értékeit, az világnézet világnézet világnézet szépségeit és modern látáskezelés dicsőítette a keresztény evilági és túlvilági örömmel szemben.

Térségünkben azóta sem jutott a korábbi egységre a gondolkodás. A deizmus, az elméleti ateizmus világnézet világnézet világnézet csak az ember történelmi és társadalmi szerepének a fokozásával törődött. A világ kizárólag nyersanyag, amely fölött ki kell vívni az uralmat, s a törekvés célja az, hogyan tud az ember a történelem és a társadalom urává lenni.

Nem akar tovább látni. Eddig az ember fölötte állt a természetnek, most beléje süllyed, és részévé lesz egy értelmetlen, vak természeti eröktől mozgatott világfolyamatnak. Az egyén kiválik a közösségből, s legfeljebb az érdek vékony szálai fűzik hozzá. A természetfölötti cél világnézet világnézet világnézet a közösség elveszíti értelmét. Minden egyén a világ céljának és központjának érzi magát.

Az individualizmus túlzásai megbontják a régebben elismert erkölcsi közösségek, a család, az állam, az egyház kereteit. S mihelyt az egyén kitépi magát a közösségből, és lebegő helyzetbe jut, elvész szeme elől a hierarchikus rend, amely nélkül egészséges társadalom nem állhat fenn, hiszen ember és ember közt a magára vett feladat és szolgálat különbséget tesz, és érdemeik nem egyenlők.

Az organikus társadalomban a kiváltság az érdem jutalma. Minél magasabban áll valaki e hierarchia fokain, annál több szolgálattal tartozik a köznek, mely őt fölemelte. A hierarchia lerombolása és az egyenlőség követelménye nyomán automatizmusokba és bürokráciába fullad minden civilizáció.

További a témáról