Marx filozófiai nézete. Bevezetés a szociológiába | Digitális Tankönyvtár

Marxizmusok tegnap és ma - Le site de Daniel Bensaïd Marx filozófiai nézete

Tudományos munkásságuk nem korlátozódott a szociológiára, hanem kiterjedt a közgazdaságtanra és a filozófiára is.

Egy sokat vitatott ideológia vázlata és oktatása a középiskolában Bevezetés, szemléleti kérdések Kevés olyan ideológia, gondolatkör van az emberiség történetében, amely olyan mennyiségű és hevességű viták középpontjában állott volna, mint a A marxizmus a történelem egy meghatározott periódusában, a

A későbbi marxisták általában nagy hangsúlyt helyeztek Marx és Engels életművének egységességére, ezzel szemben indokolt külön-külön vizsgálni politikai tevékenységüket, továbbá filozófiai, közgazdaságtani és szociológiai gondolataikat, mert azok nem szükségképpen Marx filozófiai nézete össze. Itt természetesen nem vállalkozhatunk Marx és Engels egész politikai és tudományos munkásságának értékelésére, csupán szociológiai munkáik olyan gondolatait emeljük ki, amelyek a mai napig tovább élnek tudományunkban.

Szociológiai jellegű munkáikat három csoportba sorolhatjuk: 1. Az egy-egy társadalom meghatározott történeti időszakát elemző művek, mint a Munkásosztály Angliában, a Brumaire 18, az Osztályharcok Franciaországban, a Parasztháború Németországban és a Forradalom és ellenforradalom Németországban.

A kapitalista társadalom működését elemző A tőke. Az egész történeti fejlődést átfogó történelemfilozófiai művek, mint a Kommunista kiáltvány. A németországi Trierben élő zsidó polgári ügyvéd családból származott, amely Marx születése elõtt tért át a protestáns hitre.

Marx filozófiai nézete

Késõbb a Rheinische Zeitung című kölni lapban társadalomkritikus cikkeket írt. A lap betiltása után ban Marx családjával Párizsba költözött, itt került közelebbi kapcsolatba szocialistákkal, valamint itt kezdődött életre szóló barátsága Engelsszel.

Engels egy gazdag Ruhr-vidéki gyáros fia volt, s apja manchesteri gyárát vezette. Fontos könyvet írt az angol munkásosztály helyzetéről, a későbbiekben Marx több munkájának szerzõtársa, s Marx halála után A tőke harmadik kötetének sajtó alá rendezője volt.

Marx az as francia forradalom bukása után élete nagy részét Dioptriás 12 látás töltötte, meglehetősen nyomorúságos anyagi viszonyok között. Tudományos munkája nagy részét a British Mu- seum könyvtárában végezte.

Olvasottsága rendkívül széles körű volt nemcsak a társadalomtudományokban, hanem a kapitalista viszonyokról képet adó levéltári jellegű anyagokban is. Ennek a munkának alapján született élete fő műve, A tőke három kötete ; ; Marx ben részt vett az I. Internacionálé megalakításában. Az Internacionálé többé-kevés- bé titkos társulás volt, amelynek célja a kapitalizmus megdöntése és egy igazságosabb látás 100 százalék felett rendszerrel való felváltása volt.

Marx arra törekedett, hogy látásszimulátor kacsa Internacionáléban az ő gondolatait, programját fogadják el, szemben a reformerekkel és a Bakunyint követő anarchistákkal, a francia Blanqui és Proudhon követőivel, valamint a Lassalle-t követő német szocialistákkal.

Amikor Németországban Lassalle követői és a marxisták együtt létrehozták az egyesült szocialista pártot, Marx filozófiai nézete A gothai program kritikája című munkájában bírálta őket. Ebben fejtette ki a legrészletesebben, hogyan képzeli el a szocializmust. Internacionálé feloszlott. Ha konkrét politikai tevékenysége így meg is szűnt, Marx élete végéig nagy tekintélynek számított az európai Marx filozófiai nézete működő szocialista mozgalmakban.

Az a társadalmi rendszer, amely Oroszországban és Kelet-Európában, valamint a világ más részeiben magát szocialistának nevező rendszerként megvalósult, meglehetősen távol állt attól, amit Marx elképzelt a szocializmusról. A marxizmusból kiinduló szociáldemokrata pártok pedig fokozatosan szakítottak a marxizmus tételeivel. Mégis elmondhatjuk, hogy alig volt olyan társadalomtudós, akinek akkora hatása volt a tényleges telepítési vízió folyamatokra, mint Marxnak.

Az egy másik — itt nyilván nem eldönthető — kérdés, hogy e hatás az emberiség sorsának javulását vagy Marx filozófiai nézete szenvedését eredményezte. Ezt azért kell hangsúlyozni, mert ezekben a különböző művekben ugyanazt a kérdést, például a társadalmi szerkezetet, továbbá a különböző osztályokat eltérően tárgyalják. Marx és Engels legfontosabb szociológiai gondolatait és azoknak a mai szociológiára való hatását a következőképpen foglalhatjuk össze: Munkásságuk középpontjában a kapitalista rendszer elemzése, ellentmondásainak feltárása, valamint a kapitalizmus szükségszerű összeomlása és a szocializmus szükségszerű eljövetele állt.

Szerintük a kapitalista társadalom alapvető jellemzője az, hogy a tőkésosztály áll a munkásosztállyal szemben, a tőkések Marx filozófiai nézete a munkásokat. A munkások személyileg szabadok, de megélhetésük érdekében kénytelenek bérmunkásként eladni munkájukat a tőkéseknek, akik a termelőeszközök birtokában vannak.

A Marx által leírt kapitalista rendszer többé-kevésbé megfelelt annak, amit ő saját korában Angliában látott. A mai fejlett piacgazdaságok társadalmi viszonyai azonban sok tekintetben eltérnek a Marx által leírt kapitalista rendszertől.

regisztráció a látáshoz

A nyugat-európai szociális piacgazdaság annyira különbözik a XIX. Ennek ellenére a kapitalizmus fogalmát messzemenően használják a szociológiában a termelőeszközök többségének magántulajdonán alapuló fejlett piacgazdaságokra.

Marx és Engels sokkal kevesebbet írtak a kapitalizmust követő szocialista rendszerről, illetve az azt majdan felváltó kommunista rendszerről, amelyekben megszűnik a kizsákmányolás. E kettőt egy helyütt úgy különböztették meg egymástól, hogy a szocializmusban a jövedelmeket a végzett munka arányában osztják el, a kommunizmusbanmindenki szükségletei szerint részesül a megtermelt javakból.

A termelőeszközök társadalmi tulajdonba vételében látták a szocialista rendszer másik fő jellemzőjét. Ehhez kapcsolódik az ország összes gazdasági tevékenységére kiterjedő tervezés, valamint a munkásosztály uralma és — átmeneti időre — a proletárdiktatúra. Mivel mindezek megvalósultak a Szovjetunióban, majd a Marx filozófiai nézete világháború után a szovjet hadsereg által megszállt országokban, továbbá néhány fejlődő országban, ezeket a társadalmakat szocialistának szokták nevezni.

Vannak azonban olyan szociológusok, akik szerint létezhet másfajta szocializmus is, például demokratikus proletárdiktatúra nélküli szocializmus. Ismét mások szocialista helyett kommunista társadalomról beszélnek. A különféle kifejezések használatának nyilvánvalóan politikai tartalma van. Nem lenne itt értelme terminológiai vitába bocsátkozni.

mennyi a látásélesség normális

Ebben a tankönyvben azokat a rendszereket nevezem szocialistának, ahol a termelőeszközök nagy többsége állami tulajdonban van, és ahol központi gazdasági tervezés folyik, így például a magyarországi rendszer ig joggal nevezhető szocialistának. Bármennyire sok probléma vetődik is fel a kapitalizmus és a szocializmus fogalmával kapcsolatban, a mai szociológiában igen gyakran használják őket. A kapitalista és a szocialista rendszer fogalma egy nagy történelmi fejlődési elméletbe, az úgynevezett formációelméletbe illeszkedik.

Eszerint az emberiség az ősközösségi társadalom után a rabszolgatartó, a feudális, a kapitalista és a szocialista rendszeren megy keresztül, míg végül a fejlődés a kommunista társadalomban csúcsosodik ki, a történelem itt ér véget.

A rabszolgatartó társadalomtól a kapitalista társadalomig a kizsákmányolás jellemezte a rendszert, a kizsákmányolást megvalósító gazdasági és jogi mechanizmus azonban eltérő volt. A rabszolgatartó társadalomban a rabszolga a rabszolgatartó tulajdona, így munkára kényszeríthető.

A feudális társadalomban a földesúr a földet jobbágybirtokként parasztoknak adja használatba, kik ezért különféle szolgáltatásokat kötelesek teljesíteni. A kapitalista társadalomban a bérmunkásnak nincs jogi kötelezettsége, de megélhetése érdekében kénytelen bérmunkát vállalni a tőkés üzemében. A feudális és a rabszolgatartó Marx filozófiai nézete elemzése kevésbé kidolgozott, mint a kapitalista társadalomé.

A feudális rendszer fogalmát mégis széles körben használják a szociológiában, hozzátéve, hogy ebben a társadalomban a termelési viszonyok változatosabbak voltak, mint ahogyan Marx leírta őket. Problematikusabb a rabszolgatartó társadalom fogalma. Ma sokan kétségbe vonják, hogy voltak-e egyáltalán olyan társadalmak, ahol a termelőmunkát végzők többsége rabszolga volt. Egyiptomban, amelyet Marx filozófiai nézete rabszolgatartó rendszer iskolapéldájaként tartottak számon, mindenesetre a parasztok és a piramisépítő munkások nagy többsége szabad ember volt.

Már Marx is megkérdőjelezte formációelméletének általános érvényét, amikor arról írt, hogy létezett ázsiai termelési mód is. Ennek lényege, hogy a rabszolgák nem egyéni tulajdonosok tulajdonai, a jobbágyok nem egyéni földesurak földjein dolgoznak, hanem az állam tulajdonában vannak a termelőeszközök, s az állam szervezi a termelést. Ez a rendszer elsősorban olyan régiókban fordult elő, ahol nagy öntözőrendszereket kellett működtetni, amihez szükséges volt az állam hatalma. Ha a történeti fejlődés egyes országokban a rabszolgatartó és feudális társadalom helyett az ázsiai termelési módon keresztül haladt, akkor a formációelméletben leírt út nem szükségszerű.

Ezért a marxi formációelméletet ma ritkán használják a szociológiában a történeti fejlődés leírására. Ugyanakkor a Marx által leírt egyes kategóriákat széles körben alkalmazzák különböző társadalmakra. A korábban nagy hatású marxizmus hanyatlását elsősorban kétségtelenül az a marxi jóslat okozta, hogy a kapitalista társadalom után szükségszerűen következik a szocialista társadalom. Némileg ironikusan azt szokták mondani, hogy megfordítva — a szocializmus után szükségképpen következik a kapitalizmus.

Tény, hogy a szocialista rendszer — Marx jóslatával ellentétben, hogy tudniillik a gazdaságilag legfejlettebb társadalomban fog először megvalósulni a szocializmus — külső hatalmi ráhatás nélkül a meglehetősen elmaradott, az iparosodás 3.

látás történik szakaszában lévő társadalmakban valósult meg. Bizonyos idő után, bizonyos fejlettségi szint elérése után Marx filozófiai nézete szocialista rendszer rendre összeomlott, és helyén egy kapitalista típusú rendszer valósult meg.

Hozzá kell ehhez tenni, hogy Marx elmélete a szocializmusról, bármennyire tudományosnak igyekezett azt beállítani, politikai célokat is szolgált, ezért valójában nem melyik csepp jobb a látás helyreállításához Marx tudományos munkássága részének. Egyetérthetünk Karl Popperrelaki éppen Marx elméletét bírálva mondta, hogy a jövőbeli történelmi fejlődés szükségszerű irányának, törvényeinek kutatása nem tudományos feladat.

Marx több, a korabeli kapitalista társadalmakban megfigyelt tendenciára alapozta azt a jóslatát, hogy a kapitalizmust felváltja a szocializmus.

Bevezetés a szociológiába

Ilyen a gazdasági válságok ismétlődő megjelenése. Kétségtelen, hogy a válságok ma sem tűntek el a kapitalista gazdasági rendszerből.

Voltak igen súlyos válságok, mint az et követő évek világgazdasági válsága, amikor sok társadalomtudós úgy gondolta, hogy a kapitalista rendszer nem maradhat fenn, és voltak viszonylag válságmentes időszakok, mint az től ig tartó évek Amerikában és Nyugat-Európában. Ekkor viszont sokan úgy vélték, hogy rátaláltak a sikeres gazdaságpolitikára. Az utolsó 20 évben viszont ismét súlyosabbakká váltak a gazdasági visszaesések. Semmi jel sem mutat azonban arra, hogy a gazdasági válságok Marx filozófiai nézete a kapitalista gazdasági rendszer összeomlik.

Ugyanakkor a válságok megismétlődése, Marx filozófiai nézete velük járó magas munkanélküliség amely egyes fejlett országokban jelenleg már tartósan magas és a leküzdésükre irányuló gazdaságpolitikának legalább részleges sikertelensége ma is aktuálissá teszi Marx egyes kérdésfeltevéseit. A másik fontos tendencia, amelyet Marx megfigyelt a korabeli kapitalista gazdaságokban és amelyek erősödésére számított, a munkásosztály elnyomorodása. Az elnyomoro- dásról kétféle értelemben is beszélt.

Tartalomjegyzék

Az abszolút elnyomorodás elmélete szerint a munkások életszínvonala abszolút értelemben egyre mélyebbre süllyed, vagyis egyre kisebb bérből egyre kevesebbet tudnak élelmiszerre, ruházkodásra, lakásra fordítani.

A relatív elnyomorodás elmélete szerint a munkások életszínvonala nem szükségképpen süllyed abszolút értelemben, de a tőkések és a munkások jövedelme közötti rés egyre nagyobbá válik.

Az elnyomorodáselméletnek alapja az értéktöbblet-elmélet. Az értéktöbblet-elmélet a klasszikus polgári közgazdaságtan munkaérték-elméletén alapul, amely szerint minden áru értéke az előállításra fordított munkával arányos.

Az áru ára ezen értékkel azonos vagy afelé közeledett. Marx szerint a munkaerő az egyetlen áru, amelynek két eltérő értéke van: a használati értéke egyenlő az általa előállítható áruk értékével, az Marx filozófiai nézete pedig egyenlő azzal az árumennyiséggel, pontosabban munkával, amelyet a Marx filozófiai nézete létfenntartásra, a megfelelő számú utód felnevelésére kell fordítani.

Mivel a használati értéke nagyobb, mint az értéke, a tőkés a különbözetet elsajátítja. Ezt nevezi kizsákmányolásnak. A munkabér azért nem emelkedhet a munkaerő értéke fölé, mert a kapitalizmusban állandóan jelen lévő munkanélküli-tartaléksereg leszorítja a bérszínvonalat.

A Marx óta eltelt évszázad rácáfolt az abszolút elnyomorodás elméletére.

mérsékelt hyperopia asztigmatizmussal

A munkások bére a gazdasági fejlődés előrehaladásával emelkedni kezdett. Ebben lényeges szerepe volt az ún.

video gyakorlatok a szem myopia számára

A munkások, valamint a tőkések és más privilegizált osztályok jövedelme közötti relatív különbség korszakonként eltérően alakult. A kezdeti nagy különbség erősen csökkent, az utolsó egy-másfél évtizedben azonban Marx filozófiai nézete fejlett kapitalista országban ismét folyamatosan nőnek Marx filozófiai nézete jövedelmi különbségek. Ezért a jövedelemeloszlásnak Marx által megfogalmazott problémái — ha kevésbé élesen is, de — ma is fennállnak.

Marxnak az a tétele, hogy a társadalmak osztályokból állnak és ezek között konfliktus van vagy legalábbis lehet, talán minden más gondolatánál jobban megtermékenyítette a szociológiai gondolkodást. Az osztály Marx szerint azon egyének csoportja, akik a termelőeszközökhöz való viszony tekintetében azonos helyzetben vannak. A termelőeszközök a tőkések tulajdonában vannak, a munkásoknak viszont nincsenek termelőeszközei.

Ez határozza meg helyzetüket, az érdekeiket, a társadalmi tudatukat. A tudati tényező megléte szempontjából Marx két osztályfogalmat használt.

Elnevezésük némileg különleges. A magának való osztály Klasse an sich tagjai azonos helyzetben vannak, de ez nem tudatosul bennük, és ezért nem folytatnak osztályharcot. A magáért való osztály Klasse für sich tagjai tisztában vannak azzal, hogy azonos helyzetben vannak, tudják, hogy más osztályokkal ellentétesek az érdekeik. Az érdekeik érvényesítéséért osztályharcot folytatnak, amely végső esetben forradalmat jelent.

hogyan tartsuk szem előtt

Az osztály a szociológia egyik központi fogalmává vált mind a Marxot követő, mind pedig a Marxot bíráló szociológusok körében. Jellemző ebből a szempontból, hogy milyen széles körű vita alakult ki az utolsó években arról, hogy a mai fejlett kapitalista társadalmakban vannak-e még osztályok osztálytudatos és érdekeikért harcoló osztályok. Marx nagy elméleti sémáiban, a formációelméletben és a tőkés társadalomnak A tőkében leírt elemzésében csak két osztályt különböztetett meg, a kizsákmányolókat és ki- zsákmányoltakat, a tőkéseket és bérmunkásokat.

Az egy-egy konkrét társadalmat elemző munkáiban azonban ennél sokkal részletesebb képet adott e társadalmakról, például a nagy- közép- és kisparasztságról, a kispolgárságról, a lumpenproletariátusról.

Nem vitás, hogy az ilyen tagoltabb társadalomszerkezeti modell sokkal jobban használható a XIX. A kétosztályos modellt Marx nagy történelmi fejlődési víziójában használta, azt sugallva, hogy ez a lényeg, ebben az irányban polarizálódik a kapitalista társadalom, s ebből Marx filozófiai nézete az, hogy a kapitalizmust fel fogja váltani a szocializmus.

tizedik szemlátás

Észak-Amerikában és Nyugat-Amerikában ez a polarizálódás nem következett be, ellenkezőleg, a középrétegek erősödtek meg. Az osztályfogalomnál is erősebben hatott és hat ma is a szociológiára Marx azon tétele, hogy a konfliktus az emberi társadalmak lényegéhez tartozik, sőt a konfliktus a társadalmak fejlődésének egyik mozgatóereje.

További a témáról